Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Információk Veresegyházról

Veresegyház fekvése

Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A város a Gödöllői-dombságon terül el, a Cserhát közelében, délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződ-Rákos patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely híres fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Veresegyház története

Veresegyház mindig lakott Árpád - kori, templomos település, első okleveles említése 1375-ből való. Tavát 1430-ban szintén oklevél említi. A középkorban jelentős birtoknak számított, majd 1638-ban megalakult parasztvármegye egyik hadnagysága itt működött, melyhez 12 falu tartozott.
A XVIII. század harmincas éveiben újjászervezett váci püspöki uradalom egyik birtokkerületének, a veresegyházi ispánságnak székhelye, a XIX század elején a Váci járási alszolgabíró lakhelye.
A XIX-XX században körorvosi, körállatorvosi székhely. Veresegyház az egykori Pest-Pilis, majd a Pest-Pilis-Solt, 1876-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 1950-től Pest megyei település és a Váci járáshoz tartozott 1965-ig, ezt követően a Gödöllői járáshoz csatolták. A község része volt 1956-ig a mai Erdőkertes település.
A járások megszűnte után 1984-től természetföldrajzi adottságai, kulturális kötödései, elhelyezkedése, közlekedési hálózat kapcsolódásai miatt Gödöllő város vonzáskörzetéhez tartozik. Veresegyház 1970 április 1-jétől nagyközség, gyorsan és dinamikusan fejlődő lakosságszámban is rohamosan növekvő település (1970-ben 5371 fő, 1980-ban 6019 fő, 1990-ben 6373 fő).
Számos ismert történelmi személyiség járt a településen, így II. Rákóczi Ferenc 1705. július 7-július 10-ig, II. József király 1784. X. 16-án, Fáy András 1812-18-ig volt a település lakója, itt látogatta meg Kölcsey Ferenc és Szemere Pál. Petőfi Sándor 1843-ban kétszer is utazott át e tájon. Damjanich János serege 1849. április 10-én innen indult a váci csatába. Átutazott I. Ferenc József császár is 1857-ben.
A város lakossága 2001. december 31-én 10.520 fő, közmű ellátottsága (víz, villany, gáz, telefon, szennyvízcsatorna) beépített és beépítetlen ingatlanok vonatkozásában teljes. Veresegyház 1999. július 1-jén városi rangra emelkedett.
A lakosságszám folyamatos növekedése, a környék legdinamikusabban fejlődő településévé tette Veresegyház városát, melynek lakosságszáma 2009-re elérte a 16.000 főt. A növekedéssel az intézményi struktúra is lépést tartott. Ma európai színvonalú bölcsödébe, óvodákba, és iskolákba járhatnak a fiatalok, melyek mind az elmúlt 10 évben lettek építve vagy felújítva.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Veresegyház nevének eredete

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

Forrás: www.veresegyhaz.hu és Wikipédia
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Veresegyház nevezetességei

Medvék és Farkasok Otthona
Veresegyház déli szélén, a tavaktól 1,5 km-re fekszik az ország egyik leghíresebb medvefarmja, ahol farkasok és más kisebb vadállatok is menedéket kaptak. Cím: 2112. Veresegyház, Patak u. 39. Nyitva tartás: Minden nap 8-19 óráig

Termál Gyógyfürdő
A Veresegyházi tórendszer szomszédságában, a területen megtalálható mély rétegekből származó hévíz jóvoltából, meleg vizű gyógyfürdő és faházas üdülőkomplexum működik. Cím: 2112. Veresegyház, Találkozók útja 1. Nyitva tartás: Egész évben 9-19 óráig

A Veresegyházi asszonykórus egy vokális népi együttes volt az 1990-es években. 1986. év vége felé Janicsák István, a Z’zi Labor együttessel való közös produkcióval országos hírnévre tettek szert a Honky Tonk Woman című dallal. Az együttes később feloszlott, helyette a veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes (40-50 fő) maradt, veresegyházi tagjai a régi hagyományok megőrzésével foglalkoznak.

Öreg tó – Szabadtéri strand - Horgásztanya
A Gödöllői dombság vízgyűjtő területén eredő patakok vizét a Veresegyházt is átszelő Sződrákosi patak gyűjti össze. A patak mentén helyezkedik el a négytagú tórész, melynek legidősebb tagja az Öreg tó. A régen Malom tónak is nevezett tó egyik része a fürdőzést teszi lehetővé, a másik része horgászparadicsom. A környék természetjárók közkedvelt helye, innen induló tanösvénye sok szép érdekességet nyújt a gyalog túrázóknak. Cím: 2112. Veresegyház, találkozók útja

Úszólápok és vízililiomok
A veresegyházi Öreg tó felső része természetvédelmi terület. A tó ezen része különleges a területén honos országosan is ritka úszólápok és a nyári időszakban nyíló vízililiomok miatt.

Kocka tó és Hínáros
A természetvédelmi terület igen fontos részét képezi a Kocka tó, mely az Öreg tó részeként, déli irányban helyezkedik el. Elszigetelt sekély vizét gazdag hínáros borítja. Az egyetlen tó Veresegyházon, ahol megtalálható az őshonos aranykárász. Vadvíz.

Haldorádó vagy Ivacsi tó
1987-ben az Öreg tó és a Pamut tó közötti közbenső terület kikotrása mellett, a Sződrákosi patak felduzzasztásával hozták létre az Ivacsi tavat. Horgászok igen kedvelt helye. Félszigetén Mitsui Sen Hullám c. kőfaragott szobra látható.

Pamut tó - Fenyves
A pamut tavat 1981-ben alakították ki az Öreg tótól déli irányba. Az összes tó közül a legmélyebb. Szintén természetvédelmi terület, a Szadai-láprész része, mely gazdag növény- és állatvilágáról híres.

Római katolikus Templom és Golgota kálvária
Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta nevét Veresegyház Római Katolikus temploma, mely egyhajós, homlokzati középtornyos, copf-stílusban épült 1778-ban. Főoltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja. Egyházának búcsú napja: november 19. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 93.

"Anya " című szobor
A II. Világháború hősi halottainak emlékére készítette el Kő Pál Munkácsy-díjas szobrászművész az Anya c. alkotását, mely a Római Katolikus templom mögötti téren kapott méltó helyet. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út

Tájház
Veresegyház népviseletének és népi használati tárgyainak gyűjteményét rejti a jelenleg átépítés alatt lévő Tájház. Nyitva tartása időszakos. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 95.

Világháborús Emlékmű és Székely kapu
A Kisvendéglő melletti Hősök parkjában áll az erdélyi testvértelepülésünk, Atyha község ajándéka és az 1942-ben állított I. Világháborús emlékmű. Cím: 2112. Veresegyház, Ráday u. 12. (Fő út mellett)

Kisvendéglő
Veresegyház legrégebbi épülete a XVIII. században épült. Hosszú ideig magán tulajdonban volt a Válóczy család hentes üzleteként működött, majd államosítás után vendéglőként használják a mai napig is. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 82.

Református Templom és 56-os emlékmű
Veresegyház református temploma II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete után épült 1784-től 1798-ig. Tornyát 1812-ben építették hozzá. A templom előtt áll Megyeri László szobrász 2006-ban avatott 1956-os emlékműve, mely török mészkőből és bronzból készült. Cím: 2112. Veresegyház, Kálvin tér 1-2.

Baglyok c. szobor páros – „Mese és Mitológia” falkerámia
A Fabriczius József Általános Iskola előkertjében található Szabó Mária szobrászművész Baglyok című szobor párosa. Würtz Ádám nagyméretű kerámiája pedig a Fabriczius József Általános Iskola aulájában kapott helyet. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 77-79.

ABC szobor - "Bagoly-flamenco" faszobor – Kerámia díszkutak
Mitsui Sen Veresegyházon élő szobrász ABC című alkotása a Mézesvölgyi Általános Iskola előtti téren található. A nagyméretű Bagoly-flamenco fafaragást pedig Megyeri László szobrász alkotta, mely ugyanezen iskola aulájában áll. Külön érdekesség, hogy Kun Éva keramikus munkái is megtalálhatók az intézményben, kézmosó kutak, az uszoda falán kerámiadíszítések formájában. Szintén az ő keze által készült az iskola udvarán álló „Tudás fáját” ábrázoló szobor is. Cím: 2112. Veresegyház, Mogyoródi út 5-7.

Dísz kutak
Veresegyház központjában az új Főtéren áll Kun Éva és Módy Péter 2006-ban avatott közös kőszobor alkotása a Harangos kút. Mellette a Fő út irányában található a nagy Szökőkút, ellenkező irányban pedig egy kialakított pihenő részeként a Mackós falikút. Közvetlenül fölötte Mizser Pál festőművész Tükröződések c. alkotása csodálható meg. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 45-47.

A Szabadidős és Gazdasági Innovációs Centrum és Főtér mellett a Galéria épületében található Kun Éva keramikus művész munkája, a Flamingós díszkút. Cím: 2112. Veresegyház, Fő út 53.

Petőfi szobor
2010. március 15-én az 1848-as Forradalom és Szabadságharc évfordulóján ünnepélyes keretek között avatták fel Kovács Jenő szobrászművész Petőfi Sándort ábrázoló szobrát a Petőfi téren. Cím: 2112. Veresegyház, Petőfi tér

Magyar-Japán barátság emlékmű park szobrai
Mitsui Sen Magyarországon élő Michelangelo-aranyérmes szobrász, grafikus alkotásaiból Veresegyház Ivacs részén lévő szobor emlékmű parkban is látható néhány. A szoborpark a Honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából készült. A Pamut tó mellett emelkedő, felső fenyvessel borított magaslatán tekinthető meg az Újjászületés c. szobor. A fenyves és a Sződrákosi patak között állnak az Ősi jel, és a Szellő kőszobrok. Az Ivacsi vasút túloldalán pedig az Ivacsi tó félszigetén látható a szobrászművész Hullám c. kőszobra. Cím: 2112. Veresegyház, Ivacs u. és Fenyves u. találkozása

Kezek
2009. év nyarán avatták Veresegyház Szadai út, még a körforgalom előtti részen Böjte Horváth István szobrászművész Kezek c. kő- illetve bronzszobrát. Cím: 2112. Veresegyház, Szadai út 6.

Forrás: Veresegyházi Hírhatár Online

 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Észak Kelet-Pest Megyei Leader Egyesület elemzése
a Veresegyházi Kistérségről

Az elemzés letöltése a pestileader weboldaláról: itt 

 
 

 

Profilkép


Képgaléria



Archívum

Naptár
<< November / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 68936
Hónap: 518
Nap: 27